Az MSDS kifejezés a Material Safety Data Sheet elterjedt formájú rövidítése, amely biztonsági adatlapot jelent. A dokumentum professzionális felhasználók számára szükséges információkat tartalmaz a biztonságos munkavégzés érdekében.

Az adatlap kiterjed az anyag vagy készítmény fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságaira, amelyek rendeltetésszerű használat során kockázati tényezőkként jelenhetnek meg. Ezen tulajdonságok alapján a veszélyes anyagok, illetve készítmények osztályozandók. A legnagyobb veszélyt jelentő tulajdonságokat szimbólumokkal kell jelezni. Emellett fel kell tüntetni a kockázatot jelző R mondatokat, valamint a biztonságos kezelésre utaló S mondatokat.

A veszélyes anyagok/készítmények az alábbi tulajdonságok alapján veszélyességi osztályba sorolandók:

• Fizikai-kémiai tulajdonságaik alapján (robbanásveszélyes, oxidáló és tűzveszélyes tulajdonságokra vonatkozó vizsgálatok)
• Toxikológiai tulajdonságaik alapján (célja figyelembe venni az anyagok és készítmények akut és krónikus, illetve késői hatásait, függetlenül attól, hogy azokat egyszeri expozíció, vagy ismételt, illetve hosszanttartó expozíció okozza)
• Az emberek egészségét veszélyeztető specifikus hatásaik alapján (rákkeltő, mutagén, reprodukciós szempontból mérgező)
• Környezeti hatások alapján (célja, hogy figyelmeztesse a felhasználót az anyagok és készítmények ökoszisztémát veszélyeztető hatásaira: vízi rendszerekre gyakorolt akut és/vagy hosszantartó hatások, illetve nem-vízi rendszerekre gyakorolt akut és/vagy hosszan tartó hatások).

A biztonsági adatlap tartalmi, formai követelményeit megfelelő jogszabályi háttér írja elő. Az adatlapban szereplő minden szükséges rovat tartalmának következetesnek és pontosnak kell lennie, úgy, hogy a veszélyes anyagot/készítményt foglalkozásszerűen felhasználók számára a munkahelyeken a szükséges egészség- és biztonságvédelmi, valamint környezetvédelmi intézkedések egyértelműek legyenek.

A biztonsági adatlapon szereplő információt egyértelmű és tömör formában kell közölni.

A biztonsági adatlap kiadásának dátumát az első oldalon kell feltüntetni. Amikor a dokumentumot felülvizsgálták, a változásokra a fogadó személy figyelmét fel kell hívni.

A biztonsági adatlap tartalmi és formai követelményei

1. Az anyag/készítmény és társaság/vállalat azonosítása

1.1. Az anyag vagy készítmény azonosítása.

1.2. Az anyagok/készítmények felhasználása: jelezni kell a rendeltetésszerű vagy ajánlott használatot az anyagra/készítményre vonatkozóan. Tartalmazhat rövid leírást is, amely a tényleges felhasználásra utal.

1.3. A forgalomba hozatalért felelős személy megjelölése: gyártó, importőr vagy közvetítő teljes címe és telefonszáma.

1.4. Sürgősségi telefon: az egészségügyi információ adásáért felelős társaság és/vagy az illetékes hivatalos tanácsadó testület telefonszáma.

2. Az alkotórészekre vonatkozó összetétel/információ
A megadott információnak olyannak kell lennie, hogy a kézhez kapó személy a készítmény összetevőinek a veszélyességét könnyen megállapíthassa.
Meg kell adni a fenti anyagoknak az EINECS-ben található elnevezését és számát, illetve a CAS-számot és az IUPAC-nevet (amennyiben rendelkezésre áll) is.
Meg kell adni az anyagok osztályozását, beleértve a betű-szimbólumokat és a veszélyek jellegét jelző "R" mondatokat is.

3. Veszélyesség szerinti besorolás
Az anyagok vagy készítmények használata során az embert és a környezetet fenyegető veszélyeket világosan és röviden jelezni kell. Le kell írni azokat a legfontosabb fizikai-kémiai, az emberek egészségét és a környezetet fenyegető káros hatásokat és tüneteket, amelyek az anyagok és készítmények használatakor, vagy helytelen használatkor valószínűsíthetően előre láthatók. Szükség lehet arra, hogy egyéb veszélyekre is felhívjuk a figyelmet, melyek alapján nem végeznek osztályba sorolást, de amelyek hozzájárulhatnak az anyag általános veszélyességéhez.

4. Elsősegélynyújtás
Az elsősegélyre vonatkozó információnak rövidnek és könnyen érthetőnek kell lennie, hogy a sérült személy, a körülötte levők és az elsősegélyt nyújtók könnyen megérthessék. Az információkat különböző címszavak alatt, az expozíciós módok szerint, mint belégzés, bőrre és szembe jutás, lenyelés, kell csoportosítani. Jelezni kell, vajon szükség van-e vagy tanácsos-e orvos által történő szakszerű segélynyújtás.

5. Tűzvédelmi intézkedések
Utalni kell az anyagok vagy készítmények által okozott, vagy azok környezetében keletkező tüzeknél a tűzvédelmi követelményekre.
Ezek az alábbiak:

• Megfelelő tűzoltó szerek .
• Tűzoltó szerek, melyeket biztonsági okokból nem szabad használni
• Maga az anyag vagy készítmény által okozott speciális expozíciós veszélyek, égéstermékek, keletkező gázok
• Speciális védőfelszerelés tűzoltóknak.
  

6. Intézkedések véletlen szabadba jutás esetén
Az adott veszélyes anyagtól vagy készítménytől függően az alábbiakkal kapcsolatos információkra lehet szükség:

• Személyi óvintézkedések.
• Környezetvédelmi óvintézkedések.
• Tisztítási módszerek.

7. Kezelés és tárolás
Az információknak ki kell terjedniük az egészség-, a biztonság- és a környezetvédelemre. Segíteni kell a munkaadót abban, hogy megfelelő munkafolyamatokat tervezzen, és szervezési intézkedéseket hozzon.

7.1. Kezelés: meg kell adni a biztonságos kezelésre vonatkozó óvintézkedéseket, ide sorolva a műszaki intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is.

7.2. Tárolás: meg kell határozni a biztonságos tárolás feltételeit. Ha ez lehetséges, tanácsot kell adni a mennyiségi határokra az adott tárolási körülmények között. Különösen fontos utalni egyes speciális követelményekre, ilyen például az anyag vagy készítmény csomagolására/tárolására használt anyagok típusára.

7.3. Meghatározott felhasználás(ok): speciális felhasználásra tervezett végtermékeknél az ajánlásoknak utalniuk kell a felhasználás céljára. Az ajánlások legyenek részletesek és használhatók. Ha lehetséges, hivatkozni kell az iparban vagy más területen már jóváhagyott speciális útmutatókra.

8. Expozíció ellenőrzések, egyéni védelem

8.1. Expozíciós határérték: meg kell határozni a jelenleg alkalmazható pontos ellenőrzési paramétereket, beleértve a munkahelyi expozíciós határértéket, illetve biológiai határértékeket is. Az értékeket közölni kell a tagállamban az anyagot vagy készítményt forgalomba hozóval. A jelenleg ajánlott monitoring eljárásokról információt kell adni.

8.2. Az expozíció ellenőrzése: az expozíció ellenőrzése azoknak a meghatározott védő- és megelőző intézkedések teljes tartományát jelenti, melyeket az alkalmazás alatt a dolgozókat és a környezetet érő expozíció csökkentése érdekében hoznak. Ez megköveteli a munkafolyamatok megfelelő tervezését és a műszaki ellenőrzést, a megfelelő berendezések és anyagok használatát, a kollektív óvintézkedéseknek az expozíciós forrásnál történő alkalmazását, és végül az egyéni védelmet szolgáló intézkedéseket , mint például az egyéni védőeszközök használatát.
Ha egyéni védelem szükséges, részletesen meg kell adni, milyen védőeszköz nyújt megfelelően alkalmas védelmet:

• Légzésvédelem
• Kézvédelem
• Szemvédelem
• Bőrvédelem
  

Környezeti expozíciós ellenőrzések: meg kell adni a munkaadó által igényelt információt, hogy a környezetvédelemre vonatkozó európai közösségi jogi szabályokban foglalt kötelezettségnek eleget tehessen.

9. Fizikai és kémiai tulajdonságok
Az anyagról vagy a készítményről minden rendelkezésre álló lényeges információt meg kell adni (például fizikai állapot, szín, szag, forráspont, tűzveszélyesség, gőznyomás, relatív sűrűség, oldhatóság vízben/zsírban, viszkozitás, pH, stb.)

10. Stabilitás és reakciókészség

• Kerülendő körülmények
• Kerülendő anyagok
• Veszélyes bomlástermékek

11. Toxikológiai adatok
A toxikológiai hatások tömör, de átfogó leírása, melyek a felhasználó az anyaggal történő kapcsolatba kerülésére vonatkoznak. Ide sorolandók az anyagok expozíciós hatásai, melyek részben tapasztalatokon, részben tudományos kísérleteken alapulnak; különböző expozíciós utakra (inhaláció, lenyelés, bőrre-, szembe jutás) vonatkozó információk a fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságoknak tulajdonítható tünetek.

12. Ökotoxicitás
Meg kell adni az adott anyag vagy készítmény lehetséges hatásait, viselkedését és sorsát a környezetben, levegőben, vízben és/vagy talajban. Ha lehetséges, fel kell tüntetni a lényeges vizsgálati adatokat is:

• Ökotoxicitás
• Mobilitás
• Perzisztencia és lebonthatóság
• Bioakkumulációs képesség
• Egyéb káros hatások

13. Hulladékkezelési szempontok
Mind az anyagnál, mind a készítménynél és bármilyen szennyezett csomagolóanyagnál meg kell adni az ártalmatlanítás megfelelő módszereit (égetés, újrafelhasználás, stb.).

14. Szállításra vonatkozó előírások
Meg kell adni minden olyan speciális óvórendszabályt, amelyet saját területen belül vagy azon kívül történő szállításnál vagy fuvarozásnál a felhasználónak ismernie kell:

• UN szám,
• Osztály,
• A feladó megfelelő megnevezése,
• Csomagolási csoport,
• A tengerek szennyezését okozó anyagok,
• Egyéb felhasználható információ.
  

15. Szabályozásra vonatkozó információ
A címkén meg kell adni az egészségre, a biztonságra és a környezetre vonatkozó információt.

16. Egyéb információ
Meg kell adni minden egyéb tájékoztatást is, amelyet a szolgáltató úgy ítél meg, hogy az a felhasználó egészsége, biztonsága és a környezet védelmének érdekében fontos lehet, például:

• A megfelelő R-mondatok listája.
• A felhasználásra vonatkozó javasolt korlátozások.
• További információk.
• Az adatlapok összeállításához használt kulcsfontosságú adatok forrásai.
• Felülvizsgált adatlapoknál a hozzáadott, törölt vagy felülvizsgált információt világosan jelezni kell.